Mindenféle változás következik be a testedben a könnyek kialakulásáig tartó képpel. Képhitel: morefit.eu Creative 
Mi történik valójában a testeddel, amikor a mindennapi életedben a gyakori magatartás, cselekedetek és szokások tetőtől talpig terjedő hatásait vizsgálod.
Legyen szó édes veterán-hazatér az eleven kutyákról videóról vagy egy rossz küzdelemről a partnerével, mindenféle hétköznapi események kiválthatják a sírás késztetését – mondja James Rodriguez, PhD, LCSW, a traumára alapozott információkkal foglalkozó szolgáltatások igazgatója a NYU McSilver szegénységpolitikai és kutatóintézetében.
A sírás iránti vágyat kiváltó eseménynek nem kell negatív élménynek lennie, mondja Rodriguez – az emberek örömükből, valamint szorongásukból, szomorúságukból és bánatukból sírnak. Mindenesetre sírás akkor fordulhat elő, amikor agyunk aktiválja testünk stresszreakcióját.
Nagyon kevés kutatást végeznek a sírás elmaradásáról, de sokan ismerjük azokat az érzéseket, amelyek a könnyek visszatartását kísérik: szorító érzés a mellkasban, csomó a torokban, hirtelen fejfájás. Ennek ellenére tudunk egy kicsit arról, hogy mi történik a testben a könnyek megjelenése előtt. Íme, mi történik az egész testében azokban a pillanatokban, amikor a könnyek megismertetik jelenlétüket.
Az agyad regisztrálja a stresszt
Miután egy potenciálisan könnyet kiváltó esemény bekövetkezik, stresszválaszunk az amygdalában kezdi meg működését, az agyban lévő szürke anyag felelős az érzelmek érzékeléséért.
Az amygdala jelet küld a hipotalamusznak, amely a test többi részével kommunikál, hogy ennek megfelelően járjon el. Azt mondja az agyalapi mirigynek, hogy veszély (vagy stressz) van, amely a mirigyet az adrenokortikotrop hormon felszabadítására indítja, a Harvard Health Publishing kiadvány szerint. Ez a hormon ezután a közvetlenül a vesék fölött található mellékvesébe utazik, aminek következtében felszabadul a kortizol, az a hírhedt stresszhormon.
Míg mindez történik, a hipotalamusz a szimpatikus idegrendszert is aktiválta, mondja Rodriguez; idegrendszerének ez a része vezérli azokat a testfunkciókat, amelyek a harc vagy a repülés reakciójában indulnak el, a Merck kézikönyv szerint.
A szíved felgyorsul
Amint az agy reagál a stresszre, a szimpatikus idegrendszer felgyorsítja mind a pulzusát, mind a szívizma összehúzódásait.
„Ezenkívül kitágulnak azok az erek, amelyek a vért irányítják a nagy izmokba és a szívbe, ezáltal növelve a test ezen részeire pumpált vér mennyiségét és megemelve a vérnyomást” – állítja az Amerikai Pszichológiai Egyesület.
A légzése megváltozhat
Ha stresszel teli pillanat ér el, légszomjat és gyors légzést tapasztalhat. Ez akkor történik, amikor az orr és a tüdő közötti légutak meghúzódnak.
A már meglévő légzőszervi betegségekben, például asztmában szenvedőknél nagyobb a kockázata a légzési problémáknak, amikor stresszt tapasztalnak. Egy jelentős stresszes tapasztalat, például egy közeli családtag halála csaknem kétszeresére növelte az asztmás roham kockázatát az asztmás gyermekeknél, az egyik gyakran idézett, 2007. novemberi tanulmány szerint: Agy, viselkedés és immunitás.
Az izmaid reagálnak
A stressz hatására a hormonok gyors felszabadulása az egész testben extra vért juttat az izmokhoz. A hatást talán könnyebb elképzelni, ha egy fizikai stresszor fenyegetést jelent: teste gyorsan cselekedhet, hogy kijusson a motoros útjából, még mielőtt úgy érezné, hogy tudatosan regisztrálta az utat elkövető kerékpárosokat.
Hogyan jöhet a sírás – vagy a nem sírás?
Annak érdekében, hogy visszatérjen az egyensúlyhoz a harc vagy menekülés válaszából, aktiválnia kell testének parasimpatikus idegrendszerét – az idegrendszerének azt a részét, amely a Merck kézikönyv szerint rutinszerű, stresszmentes pillanatokban kezeli a testfolyamatokat. „Vannak érzelmi és fiziológiai módszerek a paraszimpatikus idegrendszer aktiválására, hogy a test visszatérjen a homeosztázis bizonyos szintjére” – mondja Rodriguez.
Kutatások azt mutatják, hogy a sírás nagyon jól segítheti testét abban, hogy a harc vagy a menekülés pillanata után stabil, stabil állapotba térjen vissza. A sírás aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, segítve a testet a pihenésben és a homeosztázisba való visszatérésben, a sírás önnyugtató hatásairól szóló, a Pszichológia határai ban megjelent tudományos irodalom 2014. májusi áttekintése szerint.
A sírás visszaszorítása tehát megakadályozhatja a test visszatérését kiegyensúlyozott állapotába.
Rendben lehet, hogy ideiglenesen elnyomja a sírást (erről később), de a teste stresszreakcióban marad – mondja Rodriguez. „Tudjuk, hogy egy testnek, amely krónikusan ki van téve a stressznek, hosszú távon negatív eredményei vannak” – jegyzi meg Rodriguez.
A krónikus stressz számos egészségügyi probléma megnövekedett kockázatával jár együtt, beleértve a szívbetegségeket, szorongást, depressziót, elhízást, emésztési problémákat, valamint a memória és a koncentráció károsodását a Mayo Klinika szerint.
Miért elnyomják az emberek a könnyeket
E kockázatok ellenére sok ember úgy véli, hogy ellen kell állniuk a sírás iránti vágynak, és sokféle okból kifolyólag.
„Különböző normák vannak a kultúrák közötti sírás körül” – mondja Rodriguez. Például az amerikai nők havonta 3,5-szer sírnak, míg az amerikai férfiak havonta körülbelül 1,9-szer sírnak – derült ki egy 2010. szeptemberi, a Cognition and Emotion tanulmányban. Kínában a nők havonta 1,4-szer sírnak (ritkábban, mint az amerikai férfiak és nők), a kutatás szerint.
Szocializációnkban végtelen különbségek vannak a sírás körül, amelyet sok kultúra a törékenység jelének tekint.
„A fiatal színes hímeknek azt az üzenetet adják, hogy legyenek erősek és kemények, és [azt mondják nekik, hogy] a sírás a gyengeség jele” – magyarázza Rodriguez. „Az ilyen üzenetek hozzájárulhatnak a stressz állandó kitettségéhez, amely stresszes időszakokban valakit ebben az aktivációs állapotban tarthat.”
Hogyan lehet visszatartani a könnyeket
A krónikus stressz kockázata ellenére Rodriguez elismeri, hogy a sírás körüli tabuk – különösen, ha a munkahelyen végzik, és más helyzetek, amikor az érzelmeket mutatják, nem megfelelőek – nem fognak hamarosan sehova sem menni. Vannak azonban egészséges módszerek, amelyek elősegítik a test aktiválását a parasimpatikus idegrendszerben és az egyensúly helyreállításában. Ezek a technikák a kiadás másutt történő átirányításán alapulnak.
Próbáljon ki egy gondolat-megállító technikát
Az egyik módja annak, hogy pillanatnyilag ne sírhasson, gondolat-megállító módszerek alkalmazása – mondja Rodriguez. Lehet, hogy megpróbálja „kognitívan felvenni a stop jelet az elméjébe”, hogy jelezze az agynak, hogy ideje szüneteltetni ezt a reakciót – javasolja.
Egy másik kognitív trükk az, hogy engedjen az „érzés elfogadásának” – mondja Rodriguez. Mondhatod magadnak: „Most sírni akarok, de nem tudok”, és engedélyt adhatsz magadnak erre egy olyan helyen, ahol jobban érzed magad.
Vegyen néhány mély lélegzetet
A mély légzés időnként aktiválhatja a paraszimpatikus idegrendszert, ami segít a test ellazításában a vízművek nélkül.
Még jobban megfeszül
Ahelyett, hogy megkísérelné ellensúlyozni a szimpatikus idegrendszert, megpróbálja megerősíteni. Izmainak megfeszítése, az állkapocs meghúzása és az ököl szorítása erősítheti a stresszválaszát, mondja Rodriguez, ami magabiztosabbnak és irányítóbbnak érezheti magát (és kevésbé sírhat).
Hová menjünk innen
Annak kiderítése, hogy miként lehet visszatartani a könnyeket egy stressz pillanatában, csak az egyenlet fele.
Rodriguez a fenti tippeket „rövid távú hackekként” írja le; jelenleg működnek, de nem képesek fenntartható módon kezelni a stresszt. Ha nem foglalkozik közvetlenül a stresszel, fennáll annak a kockázata, hogy túl sokáig marad ebben a hiperaktív állapotban.
„A testnek szabadon kell állnia” – mondja Rodriguez. A kiadásnak nem kell pillanatnyilag sírnia, sőt tény után sem kell sírnia. Az egészséges kiadások magukban foglalhatják a bizonyított stresszmegszakítókat, mint a testmozgás, a meditáció vagy a beszélgetés egy szeretett emberrel.
Ezek nélkül az emberek nagyobb valószínűséggel fordulnak egészségtelen kibocsátásokhoz (például a kábítószer-fogyasztáshoz), és növelik a krónikus stresszhez kapcsolódó állapotok kockázatát.