A víz súlya változhat olyan tényezők függvényében, mint a hőmérséklet vagy a hozzáadott só.Kép hitel:alvarez/E+/GettyImages
Életünk a víz körül forog – a folyadékpótlás, a kikapcsolódás és még sok minden más miatt. És annak megértése, hogy az olyan tényezők, mint a hőmérséklet, az állapot és a sűrűség hogyan befolyásolják a víz súlyát, segíthet a főzés során.
Mekkora a víz súlya?
A tudósok két mérési rendszert használnak a víz súlyának meghatározására. A metrikus rendszerben, amelyet világszerte és a főzésben szélesebb körben használnak, a víz egységnyi súlya 25 Celsius-fokos hőmérsékleten körülbelül 1 gramm köbcentiméterenként, a National Library of Medicine szerint. Császári mértékegységben ez 77 Fahrenheit-foknál körülbelül 62,4 font köbméterenként.
A víz súlya azonban akkor érthető meg a legjobban, ha általános mennyiségekben gondolkodunk róla:
- A National Institute of Standards and Technology szerint egy csésze víz súlya körülbelül 224 gramm (fél font).
- Egy liter víz súlya körülbelül 1 kilogramm (2,2 font) az Egyesült Államok Geológiai Intézetének (USGS) adatai szerint.
- Egy gallon víz súlya körülbelül 3,79 kilogramm (8,35 font) az USGS szerint.
A víz súlyának változásai
A víz súlya azonban csak hozzávetőleges, mivel a USGS szerint olyan tényezők, mint a hőmérséklet és a nyomás alapján változhat. Akkor is ingadozhat, ha a vízben olyan anyagok vannak, mint a só.
Miért fontos ez?
A víz súlya fontos, amikor főzésről van szó. Sok recept az összetevők súlyán alapul, nem pedig rögzített mennyiségeken, például evőkanálnyi vagy csészényi mennyiségeken. Ha tehát nincs ételmérleged, ha nagyjából tudod, hogy bizonyos vízmennyiségek súlya mennyi, az segíthet neked bármilyen étel elkészítésében.
Kapcsolódó olvasmányok
Hogyan számítsuk ki könnyedén az adagok méretét a receptekben?
A víz sűrűsége
Az USGS szerint minden anyag sűrűsége változik, ahogy olyan tényezők, mint a hőmérséklet és a nyomás hatására az anyag kitágul és összehúzódik, és ez alól a víz sem kivétel.
A sűrűség az amerikai Nukleáris Szabályozási Bizottság (NRC) szerint annak a mértékegysége, hogy egy anyagnak mekkora a tömege. Egy nagyon sűrű anyag, például az ólom kis térfogata nehéz, míg egy kis sűrűségű anyag, például a hungarocell nagy térfogata sokkal kisebb súlyú.
A sűrűséget általában a térfogatra vonatkoztatott tömegegységben adják meg, például gramm/köbcentiméterben. A Földön ez azt jelenti, hogy a USGS szerint a víz sűrűsége szobahőmérsékleten megegyezik a fent felsorolt súlyokkal.
Tömeg vs. tömeg
A legtöbb ember nem tesz különbséget a tömeg és a súly között, de egy tudós számára ez két különböző mérési mód. Az NRC szerint a tömeg egy anyag tényleges fizikai tömege. A tömeg az az erő, amellyel a gravitáció ezt a tömeget vonzza.
Például egy macskának nagyobb a tömege, mint egy egérnek. De egy macska a Holdon a különböző gravitációs vonzások miatt lehet, hogy kevesebbet nyom, mint egy egér a Földön. De mivel a Földön valószínűleg csak vízzel van dolgunk, a víz súlya nem ingadozik a gravitáció függvényében.
Hogyan változik a víz sűrűsége
A víz súlya és sűrűsége azonban az állapota alapján ingadozhat. Az USGS szerint a víz a folyadék mellett lehet szilárd (jég) vagy gáz (gőz) is. A jég, a gáz és a folyadék sűrűsége eltérő, ami ennek következtében a víz súlyát formáról formára változtatja.
Gondolkodtál már azon, hogy miért úszik a jég? Azért, mert a jég kisebb sűrűségű, mint a víz. Amikor a víz 0 fokon megfagy, a molekulái szétterülnek, és merevebb szerkezetet alkotnak – írja az USGS.
A pára viszont akkor keletkezik, amikor a folyékony víz eléri a 100 Celsius-fokot, és a molekulák gyorsan mozognak, majd elpárolognak – írja az USGS. Következésképpen a gáz kevésbé sűrű, mint a víz többi állapota.
Aztán ott van a sós víz, amit figyelembe kell venni. A sós víz sűrűbb – és így nagyobb a súlya -, mint az édesvíznek, a só hozzáadott tömege miatt, az USGS szerint.
Kapcsolódó olvasmányok
5 népszerű sófajta és felhasználásuk módja